Dugó van

– Dugó van! – szoktuk mondani az autóban, ha a forgalom a Rákóczi úton vagy a Kodályon bedugul.
Nagyobbik lányom, aki Pesten él és éppen velünk van, ilyenkor hangosan felkacag:
– Ez nektek dugó?!

Szombaton jön haza! Most majd megmutatom neki, milyen az igazi dugó! Mert Pestről már az igazi, budapesti dugó is ide költözött… Na jó, nem az a késő nyári körúti, de valami hasonló.

Szóval karácsony jön, s vele haza a lányok…

Ilyenkor mindig a valaha volt KEX együttes száma jut eszembe, Baksa előadásában:

Emlékszem, régen volt, mikor még együtt élt a család…

Ezt a dalt egy nemzedék ismerhette, a KEX egyetlen kiadott kislemezéről. A kis korong másik felén Elszállt egy hajó a szélben…

A mai dalokban már nem szálldosnak hajók, semmi sincs, ami repülne, pláne hangulat nem repdes, legfeljebb némi papírpénz az alkotóknak mondott fáradt iparosok körül, de azt ki nem sz@rja le.

Dugó van a zeneiparban is – mondhatnánk némi tudálékossággal, és a tudálékosság jól is áll nekünk. Menő figura az napjainkban, a mindentudás, a tévedhetetlenség, az érzelemmentes indulatok, a csinált érzelmek, a lecsinált világ…

Szilveszterkor pedig a pezsgő nyakából húzzuk majd ki a dugót, hogy aztán egész évben dúdolhassuk:

emlékszem régen volt mikor még…

***

Igazi dugó itt szokott lenni: Budapest